Hőszivattyús rendszerek

Különböző fűtésrendszerek üzemeltetetési kalkulációit megtekintheti itt!

Ezek alapján különféle hőszivattyús berendezéseket ismerünk:
-            víz - víz hőszivattyú, ahol a hőforrás és a felhasznált közeg is víz

              (pl. kútvizes           megoldás)
-            fagyálló - víz hőszivattyú, ahol a hőforrás a szondákból érkező

              fagyálló, a   felhasznált közeg pedig víz
-            levegő - víz hőszivattyú, ahol a hőforrás a keringtetett levegő,

               a felhasznált közeg       a víz
-            víz - levegő hőszivattyú, ahol a keringő víz a hőforrás és azzal

              közvetlenül levegőt        fűtjük (általában nagy bevásárló kp.-ban)
-            levegő - levegő hőszivattyú, ahol a levegő a hőforrás és a berendezés

              közvetlenül a belső levegőt fűti (például split klíma berendezésekben)

Nagyon fontos a hűtés kérdése. Mint láthatjuk a hőszivattyúzásnál a folyamat iránya határozza meg, hogy az adott teret/közeget fűtjük vagy hűtjük.

A folyamat átváltása műszakilag is lehetséges és ezzel egy következő komfortigényt a hűtést tudjuk megoldani, mely integrált része a fűtési rendszernek.

A hőszivattyús fűtés/hűtés kialakításánál mindenképpen a rendszer teljességét kell vizsgálni, az igényeket, a hőforrásokat, a meglévő vagy kialakítandó fűtő hőleadókat és azok számbavétele során megfelelő számításokkal lehet olyan rendszert kialakítani, mely ténylegesen akár 2-3 év alatt is "megtermeli" az árátés közben tökéletes komfortot szolgáltat.

 

 

Geotermikus hőszivattyú

 

A hőszivattyúk nyáron a talajból vonják el a hőt, amit leadnak az épület felé,miközben nyomásváltoztatással magasabb hőmérsékletté alakítják. Nyáron fordítva működnek: a ház belsejéből elvonják a hőt, majd leadják a talaj felé.

A hőszivattyúk hatékonyságát azzal mérik, hogy mennyi áramra van szükségük ahhoz, hogy 5 fokos beérkező hőmérsékletből 35 fokot készítsenek. A korszerű hőszivattyúk ekkora hőmérsékletkülönbség áthidalásakor 1 egység árammal 4 és fél egység hőenergiát termelnek.

Bár a hőszivattyúval 55 fokos hőt is elő lehet állítani, ilyenkor 4 egység hőhöz nem elég egy egység áram, és a kompresszor élettartama is megrövidül. Ezért télen az ideális a 35, vagy maximum 40-45 fok, ami padló- vagy falfűtéshez megfelelő, melegvíz előállításához pedig a korszerű szivattyúk azt a magasabb hőmérsékletet használják, ami működés közben nyerhető, és ami az egész teljesítmény körülbelül 15 százaléka.

 

Talajszonda  

A geotermikus hőszivattyú a föld vagy a talajvíz hőenergiáját hasznosítja. Ebben a házban az a változata működik, ami a talajba függőlegesen lefúrt szondák segítségével a föld állandó melegét hozza a felszínre.

A talajszonda egy kb 15 cm átmérőjű, legfeljebb 100 méter mély lyukba helyezett U alakú polietilén cső, amiben egy szivattyú folyadékot keringet. A földből kinyerhető energia nagy mértékben függ a talaj minőségétől és nedvességtartalmától, de általában méterenként 30 és 70 watt között van.

A házba télen körülbelül 4 fokos hő érkezik.?

ˇ Kisebb a helyigénye, mint a vízszintes csőhálózatnak

ˇ Ebben a környezetben a talajvíz hője nem hasznosítható gazdaságosan

Kollektoros, hőszivattyús,

hibrid fűtésrendszer

Geotermikus, hőszivattyús,

hibrid fűtésrendszer

A hőszivattyús rendszerek legfontosabb kérdése a hőforrás.

 

Ez a hőszivattyú primer oldala. Ez vagy levegő, vagy víz, vagy

víz/glikol fagyálló keverék.


A szekunder oldal hívjuk a fűtendő közeget. Ez lehet víz például

egy központi fűtési rendszer esetén, de lehet közvetlenül a levegő is.

Hőszivattyús rendszer padlófűtéssel

Kérje ingyenes árajánlatunk!

Hőszivattyú

A geotermikus fűtés a jövő fűtésrendszere Magyarországon.

 

Használja ki a pályázati támogatásokat is, melyet mi ingyen készítünk el Ön számára!